Ugrás a fő tartalomra

A szív kincsei


„Ne vigyenek több zoknit Dobby manó sírjához
– kérik a természetvédők a rajongókat”
(rtl.hu – 2022.11.05)
 
Hömpölygött a tömeg a moziból kifelé.
A sikersorozat legújabb része rajongók tízezreit vonzotta a filmszínházakba,
és most, a film végén mindenki izgatottan tárgyalta a fejleményeket.
Két fiatal indult el, vélhetően hazafelé a lassan oszló tömegben.
A fiú valamivel idősebb, talán harmadéves lehetett, jogász hallgató.
A lány az első évfolyamra jár – pedagógusnak készül.
Ők is a látottakat tárgyalják:

-         Tudtad, - kérdezi a srác – hogy szegény Dobby manónak van egy valódi sírja?
-         Nem mondod? Hol?
-         Valahol Walesben.
És a rajongók zoknikat visznek és küldenek a sírjára,
nap, mint nap tucatszám.
-          Hú, de klassz! holnap én is veszek egy szép pár zoknit, sok pici szívecskével,
kerül, amibe kerül, és elküldöm a sírjára. Ennyit csak megérdemel!

Miközben beszél, hirtelen megáll és hátra hőköl.
Egy láb nélküli, kerekes székben ülő koldus keze lóg be elé, ahogy nyújtja a kopott, büdös sapkáját:

-          Kisasszony, csak 100 Forintot adjon. Éhes vagyok!
-          Bocs, csóró egyetemista vagyok, nincs nekem pénzem mindenféle
felesleges, és értelmetlen kiadásra!

A koldus udvariasan megköszöni a semmit, és arrébb gurul.

Dobby manó pedig, a sosem létezett, halott mesehős holnap új pár zoknit kap…

Megjegyzések