A Sárga és a lovagok

 Sáncváron minden szem a templomra szegeződött.
De valami homokszem mehetett a gépezetbe,
mert csak nem akart kibontakozni az eredmény.
Ennek az időszaknak három érdekes szereplője is volt.
Itt van mindjárt a Sárga.
Ő volt a felújító. 
Köpcös kis indiai gyerek, akit Sárgának hívtak a születési anyakönyve szerint,
de ez is csak azt bizonyítja, hogy az anyakönyvvezető kissé vaksi lehetett,
mert akárhonnan nézte az ember, az az ürge bizony egyenletesen barna volt...
Na, mindegy! Ne vesszünk el a részletekben!
Sárga azt állította, ért a templomok felújításához. 
Az már csak utólag derült ki róla, hogy a kőműves tanonc óráknak
csak egy részére járt be, a szakmából ezért csak
a bontásra vonatkozó részt sajátította el, a többi művelet nem ment neki.

Ellensúlyozta viszont ebbéli hiányosságait,
hogy kiváló kapcsolati tőkével rendelkezett, főleg faipari területen.
Hangoztatta is: no para, olcsón tud kiváló minőségű libanoni cédrust hozatni.
Eddig rendben is lett volna az ügy: Sárga hipp-hopp mindent lebontott,
majd megrendelte a spanjától a fát.

Eltelt előbb egy, majd két hét, aztán hónapokká dagadtak a hetek. 
Jónás kissé ingerülten, de még udvariasan naponta megkérdezte: 
 - Mikor lesz fa?

 - Honap jön a fa - nyugtatta meg Sárga.

A negyedik hónap végén, mikor már elég nyilvánvaló volt,
hogy az említett fa valószínűleg még lábon áll, és a lábát véletlen se arra használja,
hogy jöjjön, Jónás kissé ingerülten kifakadt.

Sárga a régi trükkel próbálkozott, de Jónás már döntött: itt mozgás lesz!

Ha a fa nem jön, akkor Sárga megy.

Hogy hol akadt el a fa-üzlet, örök titok marad,
a próféta ugyanis úgy elcsapta Sárgát, mint bátor gyalogost a kamion...

Ha nem lett volna elég baja prófétánknak, hát megjelent ekkortájt a két Lovag.
Egymástól függetlenül jöttek, de a cél ugyanaz volt:
szaftos sztorit kerekíteni.

Az egyik lovag a Rosszabbik Asszírok Mozgalmának al-manáger helyettese volt.
Szépreményű ifjúsága kezdetén történelemet akart tanítani, de valaki szólt neki:

"De hülye vagy, milyen történelem? Krisztus előtt 4000 van...még nincs is történelem!"

Belátva, hogy lehet ebben valami, máshoz meg nem értett, hát polihisztor lett.
Olyan harmadvonalbeli. Kellett valami jó kis balhé, ami kiemeli az MB III-ból.
Jött, hozott magával, két képfaragót, le is adtak egy gyors riportot a helyszínről,

a templom előtti parkolóból. 
Le is ment a Rosszabbik Mozgalom Vigasság nevű tévé adóján,
de annyi volt benne a kódolt szöveg,
amiben csak ez hallatszott, "ÖÖÖÖÖ, ÖÖÖÖ", hogy le kellett venni a műsorról.

Hogy mi lett vele aztán? A műsora ment a levesbe,
ő meg úgy járt mint szegény Scarlett O' Hara: elfújta a szél... 

A másik lovag pályája se indult könnyen:
ő lódoktor volt az Asszír Harciszekereseknél,
de utálta a melót, mert minden nap időre be kellett menni a munkahelyére.
Nem bírta a kötöttségeket. 
Ezért aztán ő egyéni vállalkozó kóbor lovag lett, néha nem csak az álla, 
de a zoknija is felkopott, talán ezért hívták Lyukas Zokninak.

Kedvenc elfoglaltsága volt, hogy detektívbe oltott kommandóst játszon,
ezt ő oknyomozásnak hívta.
Napokig képes volt valami bozótos helyről figyelni egy építkezést, 
és számolni, hány teherautó homok, sóder stb. érkezik be. 
A bozót lényeges, ugyanis ez kellett, hogy el tudjon bújni, mert bátor az nem volt...

Sáncváron is az tetszett meg neki, hogy van bozót a templomkertben.
Abban bújkált, és készített néhány szelfit magáról,
amiket azonnal meg is osztott a világgal. 
Sajnos, - bármennyire hajazott Indiana Jonesra - nem lett belőle filmes karrier, 
mert sehogy se lett meg az a nyavalyás frigyláda...

Végül rájött, hogy ebből azért nem lehet megélni,
így ismét megélhetési polihisztor lett,
mostanában odáig süllyedt, hogy még a munkhelyére is bejár...