77-szer

Ahogy  görgette a hírfolyamot, úgy változott ütemesen  a monitor villogása is, hol képeket, hol szövegeket előhozva egymás után. Időről időre kiderült: nem is a képek az igazán szinesek, hanem a szóvirágok, amelyekkel az eladni kívánt valóságot szinezte a szerző, - természetesen az objektív látszat mögött  mindig spékelve a saját politikai és egyéb nézőpontjaival. Ahogy haladt előre, egyre világosabbá vált: 2024-re eljött a mélyszegénység kora.  Lehántva a hírekről a maszatolást, ott voltak előtte a tények: Valójában mi mást lehetne megállapítani egy országban, ahol a szükségtelenül nagy lapostévék és a százezres mobilok elengedhetetlen kellékei a mának, olyan családokban, ahol már nem is egy, de lassan két autó jut egy famíliára? Ahol nem csak nagy ünnepek után, de naponta ezresek landolnak a kukában, mert a nyomor kidobni kényszeríti az élelmiszert? Elgondolkodva megállt egy cikknél, ami arról szólt, hogy a hatalom hibájából kisnyugdíjasok százezres serege  él csirkelábon, meg farhát