77-szer

 Elvesztek. Nem, nem is a jó szót használom, nem vesztek el. Ha elvesznének, az olyan lenne, mintha az elhagyott őrbódékat lassan rágna meg az idő: kikezdené a szél és az eső,  a szépen gereblyézett sávokat benőné előbb a dudva,  aztán bokrok nőnének rá.  De még így is, évek és évtizedek múlva is ott maradnának a nyomaik. Nem vesztek el, ezeket tudatosan, kemény munkával el akarják (Vagy tán el akarjuk?) tüntetni. Nyomuk se maradjon. Ne legyenek határok! Ha ragaszkodsz a határaidhoz: maradi, szeretetlen,  rasszista, hülye vagy, és ha ez kevés, van ám még egy hosszú lista! Az biztos, hogy valami régmúltból itt felejtett értéktelen bóvlit őrizgetsz - teljesen feleslegesen - hiszen, mi a modernek, ezt már rég meghaladtuk, átléptük, és csak szomorú lenézéssel tekintünk le rátok ócskajóskákra, akik még mindig nem értik... Érted? - mert ez addig folyik a csapból is, míg el nem mossa majd benned is, nem csak a határt, de az igényét is. Egy arc, ami az én arcomba magyaráz, kíméletlenül savazva