Jónás barátunk megkezdte prófétai szolgálatát - nem is,
már előbb - nagy sóhajjal nyugtázta, hogy mától végre
az olyan tudományok fogják kitölteni az életét,
ami tényleg érdekli.
Nesze neked matematika, sinus, cosinus!
Aligha kell már a templom tangensét
a gyülekezeti terem cotangensével összehasonlítani,
de kissé lényegtelenné válik talán a dél-afrikai gyémánt lelőhelyek
gazdaságföldrajza is, meg a melléknévi igenevek szabályai se kísértenek...
Ja, a nyelvtan!
Ki gondolná, hogy a nyelvtan valójában teológiai tudomány?
Hát Jónás biztos körülkuncogta volna azt, aki ilyesmit állít,
ráadásul valószínűleg felajánlotta volna remek összeköttetéseit
egy kiváló bagdadi elmeklinikával, ahol tüzetesebben is megnézik,
van-e az illetékesnek egyéb szellemi elhajlása is...
Viszont nem szólt neki senki, pedig lehet, jobb lett volna...
Támadt ugyanis több nagy félreértés, és mindezek oka,
és eredője az a fránya nyelvtan...
Nagyon szép nyelv az asszír, de a hasonló alakú szavak miatt,
bizony gyakran van félreértés.
Ilyen eset volt, van és lesz a próféta életében, hogy elég gyakran elmondja,
mindenféle fórumon, hogy milyen fontos a megtérés.
Hogy, hogy nem, a legtöbb hallgató és olvasó számára, ez úgy megy át:
fontos betérni.
Szó se róla, ez időnként megy is. Néha betérnek hozzá is.
Persze vigyázva, hogy ne sok minden ragadjon rájuk.
Aztán van olyan helyzet is, hogy ebből a betérésből félreértések származnak.
Volt már, aki pincérnek nézte Jónást, és betérve rögtön rendelt.
Ha két felest kért volna, talán jobban jár mindenki,
de mikor egyedi ízlésre szabott keresztelők
és esküvők rendelése van terítéken,
meg itt ott akad, aki a gyülekezetet is saját képére
és hasonlatosságára formálná, na ott jönnek a bajok...
Ilyenkor Jónás mindig elgondolkodik egy kicsit, és magában azt állapítja meg:
Az a fránya nyelvtan!
Mert bizony kedves Olvasó, így van ez, amikor nem értjük a különbséget,
hogy mennyire nem mindegy: megtérünk vagy betérünk...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése